Eddig az volt a fő gondja a négy fukarként becézett uniós tagállamnak, hogy vissza nem térítendő támogatást is kellene adniuk a koronavírus-válság miatt bajba jutott országoknak a nagy EU-s helyreállítási alapból, de most már úgy tűnik, hogy nem ez a fő gondjuk, hanem az, hogy egyszerűen túl sok teher hárulna rájuk.
Üdvözölte szerdán Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az uniós keretköltségvetés Brüsszelben bejelentett emelését és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó uniós alap feltételeit.
Történelmi jelentőségű az az uniós helyreállítási alap, amelyre ma tett javaslatot az Európai Bizottság, hiszen a német-francia terv alapján közös adósságkibocsátás felé mozdulna el az Európai Unió, és így a kötvénypiacról bevont forrásokból összesen 750 milliárd eurót javasol elosztani a testület a koronavírus-válság által leginkább sújtott tagállamok és régiók között. Ursula von der Leyen bizottsági elnök ma délután ismertette az alap és a vele párhuzamosan átdolgozott, 1100 milliárd eurós keretösszegű 2021-2027-es uniós költségvetés részleteit az Európai Parlament plenáris ülésén, majd utána a Bizottság külön sajtótájékoztatót tartott. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámoltunk a ma nyilvánosságra került terv összes fontos részletéről.
Rácáfolt azokra az előzetes félelmekre ma az Európai Bizottság, miszerint nem a mi régiónk és benne Magyarország van a fókuszban a koronavírus-válság miatti uniós helyreállítási alapnál és ezért anyagilag veszteséges lehet számunkra ez az új eszköz. A testület egyik ma nyilvánosságra hozott anyaga alapján ugyanis 15 milliárd eurót kaphat Magyarország a 750 milliárd eurós keretből és összességében nettó értelemben is pici pluszban jöhet ki belőle. Közben a „normál” 2021-2027-es kohéziós támogatásoknál a februárban már kalkulált 27% körüli forrásesést szenvedheti el Magyarország reál értelemben egy másik bizottsági anyag alapján, az agrárkassza első és második pillérében viszont az akkor kalkulált 15% és 25% körülinél akár egy kicsit többet is jelen tudásunk szerint. Összességében februárhoz képest a magyar EU-pénzek nettóban, reál értelemben lényegében nem változtak lényegesen.
Kéthavi csúcsra, a technikai elemzési szempontból is fontos 200 napos mozgóátlag fölé ugrott ma déli órákban az euró a dollárral szemben a vártnál talán nagyobb, 750 milliárd eurós uniós koronavírusos helyreállítási alap hírére. Ezzel párhuzamosan kéthavi mélypontra esett az olasz és a spanyol 10 éves államkötvény hozama. Közben a német 10 éves kötvényhozam öthavi csúcsra emelkedett, ami a kockázati étvágy újraéledésének jele.
Az Európai Bizottság berkein belül igen nagy botrány történt, hiszen már hétfő délután nyíltan elmondta a mindenki által nagyon várt uniós koronavírusos helyreállítási alap részleteit az osztrák hírügynökségnek Martin Selmayr, a Bizottság bécsi képviseletvezetője, noha a végső részleteket csak két nappal később, azaz holnap a déli órákban fogják hivatalosan bejelenteni Brüsszelben. Ami eddig tudható a tervről, amiatt komolyan aggódhat Magyarország, mivel még az eddig kalkulálhatónál is nagyobb lehet a visszaesés a 2021 utáni EU-s pénzeinknél. Azóta egyébként be is jelentették a nagy tervet, aminek Magyarországot érintő részleteivel külön cikkben is foglalkoztunk.
Ausztria, Svédország, Dánia és Hollandia alternatív javaslatot nyújtott be a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásainak ellensúlyozására a hét elején ismertetett, német-francia kezdeményezésű helyreállítási alappal szemben - írta a dpa német hírügynökség szombaton.
Nem a közvetlen támogatások, hanem inkább az áttételes hatások, az exportpiacok stabilizálása miatt lehet előnyös Magyarországnak az az 500 milliárd eurós uniós koronavírusos helyreállítási alap, amelyet hétfőn vázolt fel a német-francia vezetés – állapítja meg pénteki rövid elemzésében a Morgan Stanley. Mi ugyanezt hangsúlyoztuk már keddi elemzésünkben, miszerint anyagilag akár még hátrányos is lehet számunkra az alap, mert a befizetési kötelezettségeket meghaladhatják az abból például Magyarországra érkező források, de a külpiacaink stabilizálódása miatt mégis fontos nekünk is az, amit az EU két legerősebb tagállamának vezetője írásba adott.
A költségvetési kérdésekben „fukarnak” számító négy uniós tagállam csak hiteleket adna vissza nem térítendő támogatások helyett a koronavírus miatti helyreállítási alapból, az Európai Bizottság pedig kevesli a történelmi jelentőségű német-francia tervben jelzett 500 milliárd eurót, így Angela Merkel és Emmanuel Macron két tűz közé került – rajzolódik ki az EUObserver szerda reggeli körképéből.
Az elmúlt két hétben a jelek szerint nagyobb előrelépés történt az európai integráció mélyítésének rögös útján, mint előtte évek alatt, hiszen a német alkotmánybíróság május 5-i példátlan döntése után múlt kedden Európa történelmi jelentőségű megsegítéséről állapodott meg a német CDU/CSU pártszövetség. Ebből pedig mostanra eljutottunk odáig, hogy az évekig tartó ellenkezést feladva hajlandó Németország a közös uniós adósságkibocsátásra a koronavírus miatti helyreállítási alapnál. Mindez több szálon keresztül a magyar kormány gazdaság(politika)i stratégiájára is jelentősen kihat. Éppen ezekről a kérdésekről egyeztetett ma Orbán Viktor magyar, illetve a többi visegrádi kormányfő Angela Merkel német kancellárral.
Ursula von der Leyen közleményében üdvözölte és konstruktívnak nevezte a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására szolgáló uniós alapra vonatkozó német-francia javaslatot, amely véleménye szerint helytállóan vázolja az Európa előtt álló gazdasági kihívás nagyságát.
Az Európai Unió Tanács politikai megállapodásra jutott a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatásról. Az intézkedést már hetekkel ezelőtt belengették, de döntés csak május 19-én várható.
Őszig Angela Merkel kormányának hadügyminisztere volt, most az Európai Bizottságot vezeti Ursula von der Leyen és a legfrissebb jelek szerint ők ketten valami olyan nagy dologra készülnek, ami egyszerre pipálná ki a koronavírus-válságból való uniós helyreállítás feladatát és védené ki az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjának német alkotmánybírósági elkaszálását. Látszólag két teljesen különálló témáról van szó, de váratlanul mégis összekapcsolódtak és (kényszerből) a szorosabb gazdaságpolitikai integráció felé terelhetik az Európai Uniót. Sőt, Merkel szerdán már politikai unióról is beszélt. Mindez, illetve a két témával járó következmények több szempontból is kifejezetten nyugtalanítóak lehetnek az Orbán-kormánynak, hiszen alávágnának a magyar gazdaságstratégiának és a nemzetállamok laza együttműködését szorgalmazó modellnek is.
Nagy visszhangot váltott ki a Soros György által támogatott, valójában először a spanyol kormány által felvetett ötlet egy új típusú uniós adósságpapírról. A felvetés egy olyan nagyösszegű (1500 Mrd eurós) örökjáradék kötvény kibocsátásáról szól, amely forrását képezné az uniós költségvetést 2021-től kiegészítő helyreállítási alapnak. A Portfolio cikke szerint az ötlet kezd érdemi megfontolás tárgyává válni a Bizottságban. Az örökjáradék kötvény nem annyira szokatlan adósságeszköz, mint ahogy elsőre tűnik, de nem is csodaszer, amely megoldaná egy csapásra az EU költségvetésének megemelni kívánt forrásigényét. S főleg nem hidalja át azokat az alapvető véleménykülönbségeket, melyek az EU közös adósság finanszírozása kapcsán feszülnek egyes déli, illetve északi tagállamok között. Nézzük a problémákat, köztük olyanokat, amelyek a vitában részben még egyáltalán nem merültek fel.
A koronavírus miatti uniós válságkezelési csomagról eddig kiszivárgott információk afelé mutatnak, hogy Magyarország akár három területen is a folyamatok relatív vesztesévé válhat – rajzolódik ki a Bruxinfo háttérinformációk alapján született összefoglalójából.
Az Európai Uniónak már az idei második félévben, nem pedig decemberben kell elkezdenie a koronavírus válság miatti helyreállítási stratégiát működtetni, mert a helyzet akut – mondta el a szerda este megjelent Le Echos interjúban Paolo Gentiloni uniós biztos (fenti képünkön).
Az idegenforgalom egyike a koronavírus-járvány által leginkább sújtott ágazatoknak, ezért azt célzott intézkedésekkel kell támogatni - állapították meg az uniós tagállamok turizmusért felelős miniszterei hétfőn.
Kifejezetten nagy jelentőségű üzenetet mondott a szövetségi parlamentben (Bundestag) a ma délutáni EU-csúcson képviselendő német álláspontot ismertető beszédében Angela Merkel német kancellár, ugyanis azt mondta: összeurópai léptékű gazdaságösztönző program szükséges a koronavírus-járvány ellensúlyozására, amelyet Németországnak azzal is támogatnia kell, hogy átmenetileg jelentősen növeli befizetéseit az Európai Unió (EU) költségvetésébe.
A koronavírus-járványt követő gyors gazdasági talpraállást elősegíteni hivatott újjáépítési alap fő paramétereiről próbálnak zöldágra vergődni csütörtökön az EU27-ek vezetői. A közös adósságkibocsátás ugyan konszenzus hiányában továbbra sincs napirenden, de az uniós büdzsé kezességvállalásán alapuló kölcsönfelvétel és a többéves keretköltségvetés új igényekhez szabása reális lehetőségnek tűnik - vázolja sokféle információ összegzésével felvezető cikkében a Bruxinfo.
Április 23-án az Európai Unió állam- és kormányfői a koronavírus okozta gazdasági válság kezeléséről tanácskoznak. A megbeszélés jelentősége messze túlmutat a pénzügyeken. Biztosan nagyon kemény vita lesz. A sajtó horror-szcenáriókkal lesz tele. Brüsszeli szokás szerint mégis az lenne a meglepetés, ha ezen a csúcson megoldás születne. Pedig sürgős, az egész EU jövője szempontjából döntő fontosságú kérdések kerülnek terítékre. Ráadásul, olyan javaslatokat is megvitatnak, amelyek alapvetően új irányt adhatnak az európai integrációnak, a gazdasági és monetáris uniónak – és persze döntően befolyásolhatják Magyarország jövőjét is. Az alábbiakban Heil Péter fejlesztéspolitikai szakértő véleménycikkét közöljük.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Csak novemberben 2300 drónt indítottak, melyek legalább fele csali volt.
Sok buktatója lehet a hatalmas üzletnek.
Az uniós ombudsman páros lábbal szállt bele az Európai Bizottság elnökébe.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
